Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9508 / CHIP958.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1996-03-01 | 27KB | 410 lines

@VAz egyszer írható CD: a CD-R@N Cikksorozatunk e részében részletesen bemutatjuk az egyszer írható CD-k jellemzôit. A CD-rôl leolvasható információ három, egymástól jól elkülöníthetô eljárással vihetô fel. A CD gyártásával egyidôben információval ellátott CD-t (CD-Audio, CD-ROM, CD-ROM XA, CD-I, CD-V, DVD stb.) ROM (Read Only Memory) típusúnak, a felhasználó által egyszer írható CD-t WORM (Write Once Read More) vagy CD-WO (Write Once) vagy CD-R (Recordable) típusúnak, a felhasználó által többször (avagy újra-) írható CD-t CD-MO (Magneto Optical) típusúnak nevezik. A ROM típusú CD-k problémakörét sorozatunk elôzô részeiben ismertettük, most a CD-R-ek felépítését, gyártástechnológiáját, az írás és olvasás mechanizmusát, a felhasználási területek lehetséges körét, valamint a CD rendszerekkel kapcsolatos kompatibilitási kérdéseket vizsgáljuk meg. Feltehetôen a CD-ROM rendszer kifejlesztesénél az elvégzendô feladatok között az olcsó, kis sorozatban gyártható ""univerzális" CD-típus, a CD-R rendszer kidolgozásának igénye is felmerülhetett. Mivel a gyártásnál az információval ellátott CD és az egyszer írható CD elôállítása alapvetôen eltérô gyártástechnológiát igényel (elôbbi egy negatív formáról történô mechanikai sokszorosítás, utóbbi egy olyan ""üres" CD gyártása, amely a gyártástól idôben eltolva, optikai módszerekkel egyedileg írható CD-t eredményez), a fejlesztôk -- a CD széleskörû elterjedése érdekében -- a nagysorozatú gyártásra összpontosítottak, s ezt részesítették elônyben. Mi is a WORM, CD WO, vagy a CD-R? Egy olyan CD, amelyet a felhasználó az igénye szerint választott CD formátumban egy CD WO/CD-R recorder segítségével -- a CD típusának megfelelô algoritmust (kódolást vagy formattálást) elvégzô szoftver támogatásával -- információval (zene, kép, mozgókép, adatbázis, program stb. együtt vagy külön-külön) elláthat. Az ""írást" követôen a CD-R az írott formátumnak megfelelô CD-lejátszó (rendszer) segítségével -- gyakorlatilag a lejátszások számának korlátozása (és ezzel együtt minôségromlás) nélkül -- lejátszható. Az ""íratlan" CD-R média megfeleltethetô az elektronika programozható memóriáinak, a PROM-oknak (Programmable Read Only Memory). Mivel a CD-R bármelyik CD-típus szerinti formátumban felírható, a szabvány két logo használatát engedélyezi. Mindkettô kiemeli a CD-R ""recordable" jellegét, az egyik azzal, hogy nem nevezi meg a CD típusát, a másik megnevezi a ""recordable" jelleget. A CD-R rendszer (média és író, hardver és szoftver) kidolgozásánál számos feladatot kellett megoldani. Ezek -- nem fontossági sorrendben -- a következôk voltak: @V*@N a tárolásra alkalmas réteg kifejlesztése @V*@N felíráskor az író nyaláb pozíciójának folyamatos ellenôrzése @V*@N a felíró nyaláb energiájának optimális beállítása @V*@N a CD-formátumokat ismerô és a létezô számítógép-rendszerekhez csatolható CD-R hardver és szoftver kifejlesztése stb. Az egyik kulcskérdés a lézerfénnyel történô információrögzítés, vagyis a ""pitírás" (pit: az információt hordozó gödröcske) módszerének a kifejlesztése. Ehhez olyan információrögzítô anyagot (réteget) kellett találni (kifejleszteni), amely a CD-R recorder író/olvasó fejébôl -- a rögzítendô információnak megfelelôen modulált módon -- kilépô lézersugár termikus hatására olyan elváltozást eredményez az információt hordozó rétegen, amely leolvasáskor a ROM típusú CD-olvasó rendszerekben úgy viselkedik, mint a nagysorozatú gyártástechnológiával gyártott CD, vagyis biztosítja az olvasó sugárnyaláb -- az olvasást megelôzô írásnak megfelelô -- információ szerinti modulálását. A már megírt CD-R-en lévô pitek geometriai méretei (értelemszerûen) megegyeznek a Red Bookban specifikált pitméretekkel. (A CD-rôl történô olvasás elvét sorozatunk 6. részében ismertettük.) A fejlesztés kiemelendô feladatának kellett tekinteni az írásnál és az olvasásnál használt lézernyaláb termikus hatásainak kézbentarthatóságát: az írásnál használt sugárenergia termikus hatása az információt rögzítô rétegen csak a kívánt mértékben okozzon elváltozást, az olvasások pedig ne okozzanak maradandó sérülést (újraírás) az információtároló rétegen. Kezdetben technológiai korlátként jelentkezett az író nyalábenergiát elôállító, az íráshoz szükséges paraméterekkel rendelkezô eszköz hiánya, a lézerdióda (a nyolcvanas évek közepén már rendelkezésre állt erre a célra alkalmas lézerdióda). Az írásnál néhány száz Celsiusra fel kell melegíteni az információtároló réteget ahhoz, hogy a pit geometriai méretei ""kirajzolhatók" legyenek. Az információtároló réteg összetételének kutatásánál sem voltak könnyû helyzetben a fejlesztôk. A kutatások kezdetben a ritka földfémeket (Li, Se, Te) is tartalmazó ötvözetekbôl kialakított -- viszonylag alacsony hôfokon átégethetô -- vékony tükrözôréteg elôállítására irányultak. Az információt tároló pit ennél a megoldásnál az írás alatt kiégetett tükör, vagyis reflexió nélküli felület lett volna. A reflexió nélküli mikrofelület optikailag feketének tûnik, a kiolvasásnál ugyanazt a hatást kelti az olvasó ""pick up" rendszerében, mint a tükörfelülettel rendelkezô, mechanikai sokszorosítással készített CD-k pitjeinek olvasása. A CD olvasásánál közömbös, hogy milyen mechanizmussal detektáljuk a tárolt (felírt) információt. E megoldásnál nem a teljes interferencia okozza az olvasónyaláb visszavert fényének csökkenését, hanem a tükrözô réteg pit-területnyi részbeni vagy teljes hiánya, vagyis a tükrözô réteg pit-területnyi reflexió-csökkenése. A ritkaföldfém ötvözetekbôl készült tárolóréteges megoldás sorozatgyártása viszonylag drágább, az írásnál a hibaarány magasabb (rosszabb a rögzítés hatásfoka), az idôbeli stabilitás nem volt kielégítô. Fenti okok miatt a fejlesztések új megoldások keresésére irányultak, s kézenfekvônek tûnt a szerves anyagot is tartalmazó tárolórétegek kutatása. A jelenlegi legjobb megoldás a szerves anyagból készült információtároló réteg (100-300 nm) alkalmazása, amely átlátszó, a polikarbonát hordozóhoz (1,2 mm) optikailag illesztett (a transzparencia és a kettôstörés a szükséges tartományban tartható). Az írást és az olvasást segítô tükrözô réteg elôállítására Au-t (arany, 300-500 angström) használnak, amelyet UV (Ultra Violette) lakkal (2-5 µm) védenek a külsô vegyi és mechanikai sérülésektôl. Az azonosíthatóság érdekében -- más CD-khez hasonlóan -- a CD-R-t címkenyomattal (30-40 µm rétegvastagságú festék) látják el (1. ábra). Az ""átlátszó" információtároló réteg az író fény (4-8 mW-os lézerdióda, a folt által keltett hômérséklet kb. 250 Celsius) hatására megolvad. A réteg a felmelegített ""pit" területen az olvadás miatt zsugorodik, és megváltoznak egyes optikai tulajdonságai (például jelentôsen csökken a transparenciája -- a fényáteresztô képessége), így a kijelölt pitterület az íráskor ""bemattul". Az átlátszó információtároló réteg mögött lévô tükrözô réteg az olvasáskor a pitek helyén kevésbé világítható meg, mint a pitek közti úgynevezett @Kland@N terület. A pit mögött megvilágított tükörrôl visszavert fényt a matt réteg ismét megszûri, így a pitekrôl detektált fény intenzitása (legfeljebb) 20%-kal csökken, s ez elegendô ahhoz, hogy a CD-R-en lévô információ leolvasható legyen Az információtároló réteg érzékenysége olyan, hogy amennyiben az olvasó lézernyaláb energiája legalább 0,7 mW, akkor károsodás nélkül olvasható a CD-R. A szabvány a réteg élettartamáról nem rendelkezik, hiszen az élettartam az alkalmazott gyártástechnológiától (fôképpen az alkalmazott információtároló réteg minôségétôl) függ. A gyártók -- termékük jobb eladhatóságának reményében -- csak hozzávetôleges élettartam-adatokat adnak meg. Van gyártó, amelyik minimum 10 évet, van amelyik minimum 100 évet, van amelyik legalább egymillió olvasási ciklust garantál egy megírt CD-R-re. Nyilvánvaló, hogy ezeket az adatokat egyelôre még a megfelelô minôsítô eszközökkel rendelkezôk sem tudják ellenôrizni. A CD-R rendszer fejlesztésének másik kulcskérdése az ""üres", vagyis íratlan CD felületén a nyalábpozíció meghatározása, a Red Bookban specifikált pitstruktúra geometriájának kialakíthatóságának támogatása. Az adott CD (CD-A, CD-ROM, CD-ROM XA, CD-I stb.) formátumú felírás csak a rögzítendô információnak a szóbanforgó CD szabványának megfelelô algoritmus szerinti kódolását jelenti, a pitek geometriai méretei a CD-típustól függetlenek. Emlékeztetôül: track (az információt tároló sáv) osztás 1,6 µm, pitszélesség 0,5 µm, az információs terület körgyûrûjének kezdete 44,7 +0,3/-0,0 mm. A megoldást a CD-R felületén a trackek helyének elôre történô kijelölése, úgynevezett preformattálása (elôformázása) jelentette. Ha a CD-R hordozóján (polikarbonát) egy spirális pálya mentén, 1,6 µm osztással 0,5 µm széles és kb. 0,11 µm mélységû barázdákat alakítunk ki, és ezekbe a barázdákba (pregroove) helyezzük el a piteket, akkor teljesítettük a Red Book szerinti geometriai követelményeket. A CD-R ilyen jellegû preformattálása megfelel a floppyk és merevlemezek formattálásának. A preformattálást, vagyis a barázdák kialakítását a ROM típusú CD-knél bevált módon, egy nyomólemez -- amely a barázdákkal ellátott üres CD-R negatív formája -- segítségével a hordozó fröccsöntésekor (sorozatgyártásnál csak ez az eljárás jöhet szóba) alakítják ki. A pálya barázdák formájában történô kijelölése csak abban segítené elô a CD-R felületén a tájékozódást, hogy meg tudnánk állapítani, az író sugárnyaláb a barázdában, vagy a barázdák között, a land-eken fut-e? A CD-R íráshoz a következô alap információkra van szükségünk: @V*@N Hol kezdôdik az információs felület? @V*@N Milyen sebességgel forog a CD-R -- hiszen ez határozza meg az író nyaláb modulációjának sebességét. @V*@N Milyen az optimális írásteljesítmény? (Gyártótól függôen más és más lehet az információs réteg összetétele, ezáltal az íráshoz szükséges teljesítmény is változik.) E problémákra kézenfekvô megoldást választottak. A barázdákba helyeztek el olyan információkat, amelyek a CD-R-en való tájékozódást biztonságossá teszik, és a felírt információ kiolvashatóságát pedig nem zavarják. Ez az információ az ATIP (Absolute Time In Pregroove), amely az abszolút idô mérésére szolgál. Az idô mérésére 22,05 kHz vivôfrekvenciájú (22,05 = 44,1/2), 0,03 µm amplitúdójú FM modulált jelet használnak. A moduláció többek között a programterület megtalálásához, az optimális írásteljesítmény beállításához is szükséges. Az ATIP (ez adja az órafrekvenciát) segítségével biztosítható a CD-R forgásának íráskori egyenletes kerületi sebessége. A CLV (Constant Linear Velocity) szervorendszert vezérelve megfelelô pontossággal biztosítható a track egyenletes sebességû követése, s ezáltal az írás helytôl függetlenül, azonos nyalábteljesítménnyel történhet. Nem elhanyagolható szempont, hogy az ATIP segíti a pithosszak -- 0,833 µm (3T) és 3,056 µm (11T) között -- korrekt beállíthatóságát is, ami az információrögzítés és kiolvashatóság egyik alapkövetelménye. Ahhoz, hogy az író/olvasó lézernyaláb megtalálja az információs réteg kezdetét, rátaláljon a barázdákra, némi ""hardver" segítségre van szükség. Az ATIP kezdete 44,7 mm +0,3/-0,0 mm átmérônél található. Az íráskor (a nyalábvezetés megfelel e sorozat 6. részében ismertetett hárompontos letapogatási módszernek) az ATIP érzékelését követôen elkezdôdik a szinkronizálás (a CLV beállítása), az optimális írási teljesítmény beállítása (OPC -- Optimum Power Control). E folyamatok az úgynevezett PCA területen (Power Calibration Area) történnek. A programterület, a PMA (Program Memory Area) 45 mm-es átmérônél kezdôdik. A CD-R-en a programozható területre vonatkozó fontos információkat tartalmaz a Lead In (LI) terület, amely a körgyûrû 46 és 50 mm-es átmérôi között található. A LI-ben rögzítjük a CD-R-re felírt programra vonatkozó legfontosabb információkat: a CD típusa, a trackek száma, a CD tartalma (TOC -- Table Of Contents) stb. A felhasználó által programozható rész, a PA (Program Area) az 50 és 118 (50 és 78) mm-es átmérôk közötti terület. A PA területet a Lead Out (LO) zóna zárja le, amelynek legalább 1 mm szélesnek kell lennie. Egy-egy komplett LI/PA/LO struktúrát neveznek session-nek. A fentiekbôl összeállíthatjuk a rögzített/írott információk szerint jól elkülöníthetô részekbôl álló CD-R programstruktúrát. Egy írott CD-R-en szükséges egy PCA, egy LI, egy PA, és egy LO. Természetesen felmerül a kérdés: ha az LI, PA, LO nem tölti ki a teljes PMA területet (például kisebb adatbázissal rendelkezünk a CD-R írás idôpontjában), késôbb nem lehetne-e felvinni újabb programokat a részben megírt CD-R-re? A szabványalkotók gondoltak e lehetôség biztosítására, és kidolgozták az úgynevezett Multi-Session és a Hybrid CD-R felírásának rendszerét. A Multi-Session (6/b. ábra) formátumban írt CD-R-ek több mint egy sessiont tartalmaznak. Minden session struktúrája azonos felépítésû. A Hybrid CD-R a Multi-Session egy speciális típusa, amely abban különbözik ez utóbbitól, hogy az elsô session már a gyártáskor rákerül a CD-R-re, vagyis úgynevezett masterelt session. A Hybrid CD-R-ek családjába tartozik az egyik legnépszerûbb CD-R típus, a Photo CD, amit az Eastman Kodak Company és az N.V. Philips fejlesztett ki. Szabvány szerint csak a Yellow Book és a Green Book által specifikált CD-k írhatók Multi-Session formátumban. Az LI-ben található TOC ad információt arról, hogy a CD-R hány sessiont tartalmaz, s azok hol találhatók. Az utóbbi idôk technológiai fejlôdésének köszönhetôen a CD-R-ek írási sebessége is -- hasonlóan a CD ROM-meghajtók olvasási sebességéhez -- jelentôsen megnôtt. Egy-két éve alig hallottunk még a kétszeres sebességû CD-R recorder rendszerekrôl -- ma már négyszeres és hatszoros sebességû rendszerek is léteznek. Az írási sebesség növelését a rendszer mindkét elemén (média és hardver) elért jelentôs fejlesztési eredmények támogatták. A nagyobb írási sebesség az alábbiakat követeli meg: @V*@N nagypontosságú nyomólemezt, amelynek segítségével a preformattált szubsztrát tökéletes optikai és geometriai paraméterekkel rendelkezik; @V*@N az információt tároló réteg érzékenységének, a vastagság pontosságának növelését és a tükrözô réteg homogenitását; @V*@N mechanikailag tökéletes, nagypontosságú szervorendszert; @V*@N az írási sebesség növelésével az író lézernyaláb teljesítményének növelhetôségét és precíz szabályozhatóságát. A CD-R-ek kapacitását a gyártók a CD-R címkéjén jól látható módon -- vagy játékidôben (63/74 perc, CD-Audio-ként megírva) vagy lemezkapacitásban (600-650/700-750 Mbyte, CD-ROM formátumban megírva) -- tüntetik fel. A 63 perces CD-R-eknél a CLV 1,4 m/s, a 74 perces CD-R-eknél 1,2 m/s. Mivel árban alig térnek el az azonos gyártótól származó különbözô kapacitású CD-R-ek, várható, hogy a kisebb kapacitású CD-R hamarosan eltûnik a piacról. A CD-R gyártási folyamata erôsen eltér a ROM és az MO típusú CD-k gyártástechnológiájától. Az, hogy Európában nem honosodott meg a CD-R gyártás, csak részben magyarázható technológiai okokkal, sokkal inkább a piaci igények voltak a meghatározó tényezôk. A CD-R egyre fokozódó népszerûsége miatt várhatóan a közeljövôben több európai gyártó is vállalkozik a gyártására. A CD-R gyártástechnológia fôbb technológiai lépései közül kritikusnak mondható: @V*@N A hordozó fröccsöntése sokkal érzékenyebb folyamat, mint a hagyományos CD-nél (magasabb követelmények a geometriai és az optikai paraméterek, valamint a szubsztrát hômérséklete tekintetében). A gyártási ciklusidô közel háromszorosára nô, mintegy 10-15 s. @V*@N Az információs réteg nagyon vékony (100-300 nm), s a rétegvastagságot a CD-R teljes felületén (+-) 2--5% között kell tartani, ami nem egyszerû feladat. @V*@N A tükrözô Au réteg felvitelénél fokozottan figyelemmel kell lenni az információs réteg hôérzékenységére és a ""minimálisan" elegendô Au mennyiség felvitelére, melynek vastagsága a teljes CD-R felületen nem térhet el jobban, mint 8-10%. @V*@N A minôségellenôrzési folyamat is különbözik a CD integrált gyártósorainál használt rendszerekétôl. Itt mind az üres, mind a gyártásból származó CD-R-eket speciális berendezéseken kell minôsíteni, aminek szerves része az élettartam-vizsgálat is. Természetesen az elsô két folyamat csak tisztatérben, megfelelôen klimatizált környezetben végezhetô el, ellentétben a ""hagyományos" CD gyártásával. A gyártáshoz szükséges berendezések -- néhány kivételével -- egyediek. A gyártást kiszolgáló személyzet létszáma és szakmai felkészültsége is magasabb, mint a hagyományos CD gyártásánál. Mindez megnöveli a CD-R-ek elôállítási költségeit, és egyben magyarázatot ad arra is, miért kerülnek közel egy nagyságrenddel többe, mint a ROM típusú CD-k. A CD-R rendszer hardver részének (a CD-R íróknak) több gyártója is van. Megemlítenénk néhányat, a teljesség igénye nélkül: Philips, Sony, Dennon, Kenwood, Yamaha, Fujitsu, Kodak, Marantz, JVC, Ricoh, Studer, Apex, Trace stb. Az utóbbi fél évben mind a CD-R lemezek, mind a CD-R írók ára drasztikusan csökkent, ami jelzi, hogy a piac fejlôdik, a CD-R technológia kiforrottnak tekintendô, a gyártók harca megkezdôdött. Nem esett szó eddig arról, miért is kell nekünk a CD-R? Az eredeti szándék szerint kis sorozatú CD-k gyártására kerestek megoldást a fejlesztôk. (A kis sorozat az optikai tárolók technológiájának fejlôdésével egyre magasabb, ma már több tíz darab, azonos tartalommal ellátott CD-t is jelenthet.) Igény volt egy olyan egyedileg, tetszés szerinti formátumban írható médiára, amely: @V*@N a nagy sorozatban gyártott CD lemezek CD formátumban íródott mesterpéldánya, és tetszés szerinti ideig tesztelhetô; @V*@N alkalmas zenei stúdiók mester CD-jének; @V*@N alkalmas CD munka- és mintapéldányok elkészítésére; @V*@N alkalmas nagy adatbázisok tárolására, számítógépes környezetben viszonylag elfogadható elérési idôvel háttértárként is használható; @V*@N kiválóan alkalmas nagy szoftverek (például operációs rendszerek) adathordozójának; @V*@N kiválóan alkalmas archiválásra (egy CD-R mintegy 200 ezer A4-es oldalnak megfelelô tárolókapacitású). A fenti alkalmazási területekbôl is kiderül, hogy elsôsorban a professzionális felhasználás került elôtérbe. Az elmúlt néhány év bebizonyította, hogy a CD-R sokkal több mindenre alkalmas, s ehhez az is hozzájárult, hogy jóval meredekebben zuhant a CD-R rendszerek ára, mint a többi CD típusé. Napjainkban -- világszerte -- a szoftvergyártók (lassan már ide sorolhatók a zenei mûvek kiadói is) egyik legnagyobb problémája, hogyan védjék meg nagyértékû termékeiket az illegális másolástól, hogyan ellenôrizhetik azokat a vállalkozásokat, amelyek 1-2-3 CD-R író rendszerrel erre a ""területre" szakosodtak. Megoldást talán találnak, de remélhetôen e megoldásban az is benne foglaltatik, hogy a fogyasztói terület is igényt tart a CD-R-re, s ezt az igényt ki kell elégíteni -- szabályozott és ellenôrizhetô módon. A CD-R gyártás- és alkalmazástechnológia ugyanolyan fejlôdés elôtt áll, mint a többi optikai adattároló. A HDCD, SDCD megjelenése bizonyára felgyorsítja a fejlôdés ütemét, s nem kell sokat várnunk, megjelenik a tízszeres kapacitású CD-R rendszer is. Székesfehérvár, 1994. június 11. @KBaráth István@N A CD-R fejlesztését a Taiyo Yuden Co., Ltd. kezdte el 1985-ben. Az elsô eredményeket 1988-ban publikálták. A CD-R kifejlesztésénél alapkövetelményként vették figyelembe a Red Bookban már specifikált CD-kkel (CD-Audio, CD-ROM) való teljes mélységû kompatibilitást. A CD-R rendszer (média és recorder -- hardver) 1990-ben készült el, s a CD-szabvány alkotói, a Philips és a Sony még ebben az évben az ún. Narancssárga Könyv II-es fejezetében (Orange Book Part II) megalkották az írható CD-k (CD-WO) szabványát. (Az Orange Book Part I. a CD-MO, az újraírható CD szabványát tartalmazza.) A megállapodások értelmében a gyártási licencet a Philips-Sony-Taiyo Yuden adja. Részben a CD-R-ek -- a többi CD-vel összehasonlítva -- iránti igény lassúbb felfutása és a ROM típusú CD-kénél jóval érzékenyebb gyártástechnológiája miatt a mai napig Európában ezeket a CD-ket nem gyártják. Az elmúlt öt évben néhány japán és amerikai gyár elégítette ki a világ CD-R igényét. Az európai cégek (Philips, Sentinel stb.) nevével ellátott CD-R-ek csupán ""felcímkézett", úgynevezett OEM értékesítésû japán vagy amerikai termékek. A svájci MMMM (MultiMedia Masters & Machinery) az elsô európai cég, amely tervei szerint 1995 nyarán elkezdi a CD-R európai gyártását, európai fejlesztésû gyártástechnológiával és gyártóeszközökkel. @VA CD-R fontosabb paraméterei@N Külsô átmérô 120 mm 80 mm Hordozó vastagsága 1,2 mm 1,2 mm Adattárolásra alkalmas körgyûrû belsô és külsô átmérôje 44,7-118 mm 44,7-78 mm Maximális kapacitás 750 Mbyte 250 Mbyte îró sugár hullámhossza 770-795 nm 770-795 nm îró sugár teljesítménye 4-11 mW 4-11 mW Olvasó fény hullámhossza 770-830 nm 770-830 nm Olvasó fény max. teljesítménye 0,7 mW 0,7 mW @KÜres CD-R reflexiós koefficiense:@N A ""land"-eken <80% <80% A ""groove"-okon <75% <75% @KAz írt CD-R reflexiós koefficiense:@N A ""land"-eken <75% <75% A ""groove"-okon >65% >65% îrási/olvasási sebesség 1,2..1,4 m/s 1,2..1,4 m/s Külsô hômérséklet írásnál +5..+55 C +5..+55 C Külsô hômérséklet olvasásnál -40..+70 C -40..+70 C